XX. tétel: Magyarország a gazdasági válságtól a II. világháborús összeomlásig
A, Mutassa be a magyar politikai kényszerpályát: a jobbratolódást és a német befolyás növekedését az 1930-as évek
     Magyarországán!

Magyarország a világháború kezdetétől a Szovjetunió megtámadásáig

  1, Lengyel menekültek Magyarországon:
           - A német vezetés követelte, hogy a magyar hatóságok bocsássák a német hadsereg rendelkezésére a kassai
              vasútvonalat. Lengyelország összeomlása után kb. 100 ezer lengyel menekült talált menedékhelyet
             Magyarországon.
           - a kapituláció után Magyarország határos lett a Szovjetunióval.

           - az erdélyi revízió terve:
                - a világháború kitörése előtt azt fontolgatta a magyar politikai vezetés, hogy Erdélyt – ha kell,
                   fegyverrel is – visszaszerzi.
                - Egyre több jel utalt arra, hogy a németek át akarnak vonulni Magyarországon.
                - Németország 1940-ben már a Szovjetunió megtámadására készült.
                - Az 1940. augusztus 30-án aláírt 2. bécsi döntés alapján Magyarországhoz 43 ezer km² került vissza
                 (2 és fél millió lakos, közülük 1 millió román) à ez a visszacsatolás még jobban kiszolgáltatta Magyarorszá-
                  got Németországnak.

                - növekedett a Németországba irányuló élelmiszer-szállítások száma. Szálasit kiengedték a börtönből.

                - Magyarország elsőként csatlakozott a szeptember 27-én megkötött háromhatalmi egyezményhez,
                   1940. december 12-én örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával

  2, Teleki öngyilkossága:
         - Hitler elhatározta Jugoszlávia megtámadását, magyar részvétel esetére újabb területek visszaszerzését helyezte kilátásba. Az angol kormány viszont azt közölte: ha a magyarok átengedik a németeket, ők megszakítják a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. à Teleki Pál nem látott kiutat, ezért öngyilkos lett.

  3, A Jugoszlávia elleni támadás:
             - az új miniszterelnök Bárdossy László.
             - A német agresszió Magyarországról indult meg április 6-án. A jugoszlávok válaszul bombázták Szegedet, Pécset,
               Villányt és Körmendet.

             - április 11-én Magyarország is bekapcsolódott a délszláv állam elleni támadásba (újabb területet szerzett vissza Magyarország:
               11 500 km²)
             - így Magyarország hadviselő fél lett. (feladta a fegyveres semlegesség politikáját)
             - az ország területe 172 ezer km² lett. Nagy-Britannia megszüntette a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.

             - Magyarország egyre jobban függött Németországtól. A belpolitikai élet jobbra tolódik, élelmiszereket- és
               nyersanyagokat szállítanak át Németország felé.
             - 1942. januárjában razzia volt: a magyar csendőrség és katonaság a partizánokat és kommunistákat
              (az azoknak tartott embereket) meggyilkolták. (Újvidéken és környékén) Kállay Miklós miniszterelnök vizsgálatot
                rendelt el. Az áldozatok száma kb. 4 000. (nagyobb részük szerb és zsidó, de voltak közöttük magyarok is.)

            - Hitler nem számított Magyarország részvételére. (hátha Horthy újabb követelésekkel áll elő.)
            - Werth Henrik vezérkari főnök szorgalmazta a támadást.

  4, A Szovjetunió elleni támadás:
            - 1941. június 22-én Németország, Finnország és Románia megtámadta a Szovjetuniót.

         Kassát és Rahót bombatámadás érte. (a szovjeteket tették felelőssé ezért)
  június 27-én magyar repülőgépek galíciai városokat támadtak.

  5, Úton a Gyorshadtest:
           - A Kárpát-csoport kb. 40 ezer fővel, Szombathelyi Ferenc vezetésével június 27-én elindult Kárpátaljáról.
             A Dnyeszter folyónál kivált a Gyorshadtest (lovas és kerékpáros egység)
           - Churchill a szovjetek sürgetésére bejelentette a hadiállapotot Magyarországgal.
           - A Bárdossy-kormány hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. (erről Horthy nem tudott semmit)
           - 1941. október 6-án a Batthyány-örökmécsesnél fiatalok háborúellenes tüntetéseket szerveztek.
           - 1942 márciusában megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság.

           - A németek 1942 elejétől követelték a magyar erők kiküldését a keleti frontra. Április 11-én a 2. magyar hadsereg
             elindult a Szovjetunióba. A kormányfő hitet tett a Hitlerrel való szövetség mellett.

  6, A voronyezsi áttörés:
           - 1943 január-februárjában a Vörös Hadsereg áttörte Voronyezsnél a magyar állásokat.
             Kállay Miklós miniszterelnök megtagadta a magyar alakulatok frontra küldését. Felvette a kapcsolatot az angol-szászokkal.

           - 1943. szeptember 9-én Isztambulban Szentgyörgyi Albert közreműködésével titkos megállapodást kötöttek az angolokkal.
             A megállapodás tartalma: a magyar kormány feltétel nélkül kapitulál (megadja magát), ha az angol / amerikai csapatok
             elérik a határt.

          - Hitler Magyarország megtámadását tervezi:
          - Azzal fenyegetőztek, hogy Észak-Erdélyt visszaadják Romániának
            A németek 1943 végén kidolgozták a Magyarország megszállására vonatkozó Margaréta-tervet.
            Hitler ígéretet tett, hogy a megszállás csak ideiglenes lesz.

  7, A német megszállás (a háború végéig):
                a) A megszállás kezdete:
                         - 1944. március 19-én beözönlöttek a német csapatok Magyarországra.
                           A németekkel alig mertek szembeszállni. A megszállók Hitler megbízottjának, Edmund Veesenmayernek
                           irányításával tömegesen tartóztatták le a németellenes politikusokat (pl.: Bajcsy- Zsilinszky Endrét,
                           Kállay Miklóst.) és a lengyel menekülteket.
                         - Az új miniszterelnök Németország és Hitler csodálója: Sztójay Döme lett.

                b) Magyarország ismét hű szövetséges:
                         - Horthy Miklós teljesítette a németek követelését: hadba küldi a 300 ezres magyar hadsereget.
                         - vereség 1944 nyarán.

     Deportálások: rendeletek sorával lehetetlenné tették a zsidóságot, sárga csillag viselésére kötelezték őket.
     Május 15-én megkezdődtek a deportálások Kassán keresztül Auschwitz-ba. (ezt az Eichmann-csoport vezetője,
     Endre László és Baky László)

               c) Sztójay leváltása: A Vörös Hadsereg a Kárpátok közelébe jutott, augusztus 23-án Románia átállt a szövetségesek
                                                   oldalára. Hitler jóváhagyása nélkül menesztették Sztójayt. Utódjául Lakatos Gézát nevezték ki.

              d) A kiugrási kísérlet kudarca: Horthy október 15-i rádióbeszédében bejelentette a kilépést a háborúból.
                          - A proklamáció előkészítetlen volt. (a kiugrási kísérlet terve) Válaszul a Horthyhoz hű parancsnokok
                             nem hajtották végre Horthy parancsait. à A kormányzó aláírta lemondását, átadta a hatalmat
                             Szálasi Ferencnek. A fronton Dálnoki Miklós Béla átállt a Vörös Hadsereghez.

             e) A nyilas rémuralom:
                          - Szálasi államfő és miniszterelnök is egyben. Megnőtt a Nyilaskeresztes Párt taglétszáma.
                            A nyilasok az ipari termékeket, a műkincseket és a koronát is Németországba szállították.
                            Fosztogattak, gyilkoltak (főleg a zsidókat üldözték, voltak, akik rejtegették otthonukban a zsidó ismeret-leneket
                            és ismerőseiket à saját életüket kockáztatták). Decemberben a VII. kerületben gettót állítottak fel a Budapesten
                            lévő zsidóság számára.

                          - Hűtlenség vádjával kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kiss Jánost, Tartsay Vilmost à mozgalmuk szétesett.
                          - Sztálin megakadályozta a szovjet hadifogságba lévő magyarok önálló egységgé szerveződését.

                          - A németek erődnek nyilvánították a magyar fővárost. December 29-én a szovjet hadvezetőség megadásra szólította fel
                             a védőket. A szovjetek vezetése parlamenterek útján próbálta a németeket meggyőzni, hogy a további megszállás
                             értelmetlen. Budapest a Vörös Hadsereg kezén: Pest január közepén, Buda február 13-án a Vörös Hadsereg
                             birtokába került. Budapest hídjait a németek felrobbantották.

      A németek kiűzése: Március végén a szovjetek felszámolták a németek és a nyilasok utolsó reménységét:
           - a Margit vonalat. Március végén a szovjetek elfoglalták Komáromot, Győrt, Szombathelyet, és Kőszeget.

A harcok hazánkban csak április 12-13-án fejeződtek be végleg.